Ennek kapcsán mindenek előtt egy kis sportági történelemóra, hiszen a FIFA illetve a szervezet szabályalkotó testülete, az International Board folyamatosan dolgozik azon, hogy a labdarúgó-mérkőzések egyre élvezhetőbbek - és ezzel szoros összefüggésben – egyre sportszerűbbek legyenek.
Mérföldkőnek számított, amikor 1970-ben bevezették a sárga és piros lapok alkalmazását,
majd a játék gyorsítása érdekében 1991-ben egy fontos változás történt: ettől az évtől kezdve a szándékosan hazaadott labdát nem foghatta meg a kapus.
A digitális forradalom természetesen a labdarúgásra is hatással volt, hiszen rengeteg újdonságot vezettek be. a játékvezetők 1998-ban alkalmazták először az úgynevezett „BIP”-es zászlót, amely segítségével az asszisztensek a zászlójukba épített kis gomb segítségével jelezték a vezetőbírónak, hogy „esemény” van!
A 15 ezer szurkoló hatalmas üdvrivalgással fogadta a játékvezető ítéletét Fotó: Getty/Images
A 2006-os év azért volt jelentős, mert megjelent a kommunikációs szett, amely révén a játékvezetők folyamatosan megbeszélhették az eseményeket – akár prevenciós jelleggel is.
A következő jelentős esztendő a 2009-es volt, ekkor jelentek meg az alapvonali játékvezetők az Európa Ligában, a következő évben pedig a Bajnokok Ligájában is üdvözölhettük már őket.
A 2014-es brazíliai világbajnokságon vezették be a gólvonaltechnológiát, amelyet természetesen már a 2016-os franciaországi kontinensviadalon is alkalmaztak.
A 2016-os esztendőnek további magyar vonatkozása: a Japánban megrendezett klubvilágbajnokságon tesztelte először a FIFA a videóbírós rendszert (ezen az eseményen a Kassai Viktor, Ring György, ifjabb Tóth Vencel hármas képviselte a honi játékvezetést),
amelyet a 2018-as oroszországi világbajnokságon már élesben is láthattunk!
2019-ben a Bajnokok Ligájában, majd 2021-ben az NB I-ben is megjelent a VAR, és bár sokan szidják, illetve lassúnak tartják, egyértelműen kimutatható: a videóbírós rendszer bevezetésével mintegy 80 százalékkal csökkent a hibás ítéletek száma.
A legutóbbi, 2022-es futball-vb pedig azért jelentett mérföldkövet, mert Katarban alkalmazták először – egy labdába épített chip segítségével - a félautomata lestechnológiát.
Így érkeztünk 2023. január 21-hez: múlt hét szombaton játszották a Benfica - Sporting portugál női kupamérkőzést, amelynek a 44. percében a játékvezető, Catarina Campos (a sportszerűséget elismerve)
azok után mutatott fel fehér lapot mindkét csapat stábjának, miután elsősegélyben részesítettek egy nézőtéren rosszul lévő szurkolót.
A történtek után egyáltalán nem meglepő, hogy a jelenlévő 15 ezer drukker (!) vastapssal díjazta a jelenetet.
A fehér lap bevezetése Portugáliában egyelőre tesztelés alatt van, a célja, hogy a tisztességet, a sportszerűséget is népszerűsítsék a labdarúgópályákon. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a mindenképpen pozitív üzenetet magában hordozó rendelkezésre mennyire lesz nyitott a FIFA illetve az International Board? Mindenesetre az is tény: Magyarországon már évekkel ezelőtt – egy-egy utánpótlás-rendezvényen - kifejezetten kérték a szervezők, hogy a kiemelkedően sportszerű jeleneteket zöld kártyával jutalmazzák a játékvezetők.
A végén, a hitelesség kedvéért azért jegyezzük meg: az ominózus Benfica – Sporting meccset a hazaiak 5-0-ra nyerték meg, és így bejutottak a Portugál Kupa döntőjébe.
Nyitókép Villant a fehér lap - a sportszerűség jegyében Fotó: Canal11/Twitter
A Bajnokok Ligájára készülő légiósunk szerint a nemzeti együttesünk jelenleg nem üti meg azt a szintet, hogy helye legyen a kontinensbajnokság mezőnyében.
Róka Réka előtt már egy másik felnőttfilmes is beállt Magyar Péter mögé, a párt „ígéretes” szereplőiről pedig sorra kiderült, hogy inkább kínosak, mint hasznosak Magyar Péternek.
Nem lesz ebből baj, hogy fehér?!! Hogy CSAK fehér, és ráadásul pozitív üzenetet hordoz?!! Nem lenne jobb fekete kártyára cserélni? Vagy esetleg pepitára?